A Racka mai jelentőségéről… 

A bevezetőben már utaltunk rá, hogy a Racka juh fennmaradása, mai korunkban betöltött szerepe elsősorban nem a termelési és gazdasági paramétereinek köszönhető, hanem szilaj, szívós életerején túl annak is, hogy szorosan kötődik, egyik szerves része és alapja a magyar pásztorkultúrának. A hagyomány őrzés és érték megőrzés során betöltött, évszázadokig meghatározó jelentősége vitathatatlan. Nemcsak a magyar pásztorkultúra táplálkozik a Racka természetéből, életmódjából, karakteréből, hanem minden más magyar pásztorkultúrához kapcsolódó, hozzá tartozó dolog gyökere is a Racka.

Azok, akik napjainkban a magyar történelem és a magyar hagyományok értékeire, korhű képviselőire és reprezentatív felidézésére kíváncsiak tagadhatatlanul és elkerülhetetlenül találkoznak a Racka juh köré fonódó eseményekkel. Történik ez azért, mert egyrészt a magyar kultúra tetemes része a mezőgazdasághoz és ezen belül az állattenyésztéshez kapcsolódik. Az állattenyésztés hagyományain belül pedig a magyar történelem során jelentős szerep jutott a Racka juh fajtának. Olyan hosszú ideig az évszázadok forgatagában, hogy kitörölhetetlenül magyarságunkba ivódott. A Racka szellemi hagyatékából táplálkoznak ősi eszközeink, nem utolsó sorban a Racka mellett élő és dolgozó élőlények, emberek és kutyák viselkedése és a világon egyedülálló stílusa is.

Szóhasználatunk és nyelvi emlékeink Racka kötődése olvasható a Racka szó jelentésének fejezetében. Aki valaha egyszer látott már Rackát, annak nem furcsa és még csak különös sem a Racka szó csavart, tekeredő jelentése. Elég csak a külső megjelenésére tekinteni. Ahogy a magyarság és a magyar nyelv is egyedülálló a világon és felismerhetően, jellemzően eltér a Föld többi jelentősebb máig önálló nemzetétől. A Racka jelentős befolyással bírt több évszázadon keresztül a pásztorkultúra eszközeinek, nyelvi, öltözködési hagyományainak jellemzőire. De még a pásztorkodás egyik legfőbb eszközére a kutyák külső és belső alakulására is. Befolyásoló szerepéről a Racka életközösségéről szóló fejezetben olvashatunk. Aki látott már terelő kutyával hajtott Racka nyájat, annak szintén nem meglepő a Racka szó keveredő, forgó jelentése.

Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy mai értékeink, eredményeink a hagyományokból és a történelmi múltból, mint megszerzett tudás és tapasztalat gyökereznek. Ez vonatkozik a kultúra, de a gazdaság területére is. Ha meg akarjuk ismerni, át akarjuk élni és egy kicsit is részese lenni, belekóstolni mindabba, amit a múlt a hagyományok útján tanított és adott nekünk, akkor ennek legkézenfekvőbb módja és lehetősége, hogy ha tehetjük vissza kell nyúlnunk a történelembe. Óriási segítség ebben, ha van és létezik napjainkban olyan relikvia, ami segít nekünk ebben, elvezet bennünket a megértéshez. A mezőgazdaság, az állattenyésztés és a pásztorkultúra tekintetében Magyarországon ez a Racka mai korunknak.

A Racka ezzel a rideg, szívós és ellenálló valóságával kivívta magának azt, hogy a magyar állattenyésztés egyik jellemző, a világ minden táján ismert és elismert szimbóluma lett. Mint szimbólumot és relikviát pedig kutya kötelességünk megőrizni az utókornak és a jövőnek. Nem változtatva rajta, hanem pont úgy, épp úgy, ahogy fennmaradt és megmaradt nekünk évszázadokon át mai korunkig. Lehet, elképzelhető, hogy termelési paraméterei, mint húsgyarapodás, tejtermelés, bárány szaporulat, gyapjú minőség tekintetében primitív parlagi fajtaként elmarad az intenzív fajtákétól. Értéke nem ebben van, hanem a világon egyedülálló külső megjelenésétől kezdve az igénytelen, ellenálló és szívós szervezeti szilárdságán, magyar röghöz akklimatizálódott, betegségekre nem hajlamos környezeti tűrőképességén, kevésbé faggyús, nem birkaszagú élvezeti értékkel, íz harmóniával rendelkező húsminőségén, a könnyűipari tűvel végzett nemezkészítésre kiváló gyapjútermelésén keresztül egészen a magyar kultúra hagyományőrzéséig.

Örvendetes tény, hogy az ipari, intenzív, nagyüzemi termelésre teljességgel alkalmatlan Racka hosszú évtizedekig tartó, szinte a kihalás széléig sodródó szünet után újra lángra lobban, azaz egyedszáma ma fokozatosan és folyamatosan növekszik. Ez annak köszönhető, hogy az egykori nagyüzemi, iparszerű állattenyésztést a rendszerváltás után újra kis farmgazdaságok, tanyasi gazdálkodásforma váltotta fel. Ezért a termelő szövetkezetek után a tanyák, majorok, birtokok területén újra megjelent a Racka. Elaprózott, kis létszámban ugyan, de tradicionális megfontolásból elsősorban fűnyírónak, illetve esztétikai szempontból.

A kulturális hagyományőrzés mellett viszont sosem szabad megfeledkezni arról, hogy a Racka elsősorban haszonállat volt mindig is. Méghozzá őseink és elődeink 3 hasznú gazdasági jószága. Ették a finom húsát, amely a magyar szájnak semmi mással össze nem hasonlítható íz világgal rendelkezik. Ma már elsősorban pörkölt evő a magyar, és ez az étel ugyanolyan szimbólum és relikvia, mint a Racka. Itták a tejét, illetve a tejéből készítettek olyan termékeket, melyek többsége szintén jellemzően a magyar konyha tradicionális értékeit képviselik. Ma már nagyon ritkán fejik, holott tejtermelésével akár a tejelő juh fajták közé is sorolható. Erről ma is életerős, jól gyarapodó bárányai tanúskodnak. Nyírt gyapjából tűvel történő nemez készítéssel olyan használati tárgyakat, ruhaneműket és viseleteket készítettek, amelyek legjobb alapanyaga a Racka szőrtípusa. A magyar suba szintén világszerte ismert nemzeti jelkép a pásztorkultúrákban.

Szerencsére a jogi szabályozás ma lehetővé teszi, hogy mezőgazdasági kistermelők nem csak háztól közvetlen fogyasztók részére értékesítsék saját maguk által megtermelt termékeiket, hanem regionálisan közvetlen fogyasztók részére történő kereskedelmi egységekbe is bevihetik feltételek teljesítésével. Regisztráltatni kell magukat, mint mezőgazdasági kistermelő és otthon az előállítás feltételeit megteremteni. A vágás és húsvizsgálat bérmunkában is elvégezhető akár engedélyezett vágóhídon, akár úgynevezett kifejezetten kistermelőknek kialakított szúró pontokon. Mivel a Racka nagyüzemi, iparszerű termelésre alkalmatlan, ezért az a vásárló, aki a Racka termékeket keresi, vásárolja, a hazai mezőgazdasági kistermelést lendíti és támogatja. Szerencsére a Racka még nem esett abba a hibába, mint például a Mangalica, hogy a külföld sokkal jobban keresi és vásárolja, igényli, értékeli, mint saját szülőhazája.